IX. Európai Barlangi Mentő Találkozó, Orfű

Írta: Kéki Antal.

IX. Európai Barlangi Mentő KonferenciaNapjainkban világszerte jellemző a barlangászat elterjedése és népszerűsödése, melynek eredményeképpen sokkal komplexebb és mélyebb barlangokat fedezünk fel. A világon az eddig ismert leghosszabb barlang a Mamut-barlangrendszer (több mint 500 km), a legmélyebb a Voronja barlang (2197m). Itt a Mecsekben is több száz kisebb-nagyobb barlang található. Térségünkben az eddig leghosszabbnak ismert az Abaligeti-cseppkőbarlang, mely eléri a 2000m hosszat, a legmélyebb pedig a Spirál-barlang, ami több mint 86m mély.  Mindegy, hogy tudományos kutatás vagy csak egyszerű barlanglátogatás céljából, de napjainkban a ”föld alatt töltött idő” és a barlangászok száma is jelentősen megnövekedett.


Időnként előfordul olyan baleset (mint idén Németországban), amikor csak több ország barlangi mentőinek közreműködésével lehet sikeres mentést véghezvinni. A mászáshoz, járatszélesítésekhez, barlangi merülésekhez használt technikák viszont eltérőek lehetnek. A mentőszolgálatok így egyre több kihívással szembesülnek, egyre több felszerelésre és speciális technikákra kiképzett barlangászokra van szükségük. Többek közt ezen okok miatt fontos a különböző országok barlangi mentőszolgálatainak együttműködése.

Vállsérült a Ferenc-hegyi-barlangban

Írta: Hegedűs András.

Sérültellátás a Ferenc-hegyi-barlangban2015. szeptember 08-án este egy kisebb csoport túrázott a Budapest II. kerületi Törökvész út közelében nyíló Ferenc-hegyi-barlangban (a barlangról bővebb információt ide kattintva talál). A csoport hivatalos engedéllyel szállt le a barlangba, a vezetőjük tapasztalt barlangkutató volt. A barlang bejáratától mintegy fél óra járásnyira, az ún. "Mixer"-szakasznál, mintegy 30 méteres (tíz emelet) mélységben  jártak, amikor a csoport egyik tagja egy hasadékban való lemászás közben - egy rossz mozdulat következtében - vállsérülést szenvedett. Kapaszkodás közben amikor hátranyúlt és közben ereszkedett, kificamodott a jobb válla.

A túravezető a balesetet követően a sérültet biztonságba helyezte, melegen tartó izolációs fóliával takarta be a kihűlés ellen, és rögzítette a végtagot, majd az elsősegélynyújtást követően a felszínre sietett, és riasztotta a barlangi mentőszolgálatot.

Siklóernyős mentés Pásztó közelében

Írta: Császár Csaba.

Fára akadt ernyős2015. július 11-én szombaton délután 2 órakor L. László siklóernyős a Pásztó település mellett lévő Nyikom starthelytől északra sikertelen leszállás során fára szállt le az Ördög-ároknál. László a fennakadt ernyőével kb. 15 méter magasan lógott egy cseresznyefán. Először a barátnőjével beszélt telefonon, aki egy másik, a starthelyen tartózkodó siklóernyőstől (János) kért segítséget.

Mivel a fennakadt ernyősnek nem volt GPS-e, először egy alkalmazást kellett letöltenie, amivel meg tudta adni a pozícióját. János egy helyi quadossal felderítette, hogy hol lógott László. Négy óra előtt 10 perccel kaptam a riasztást telefonon Adamkó Pétertől, majd köteleket, csigát, motorfűrészt és ágvágót raktam össze és felvettem Pataki Dénest. Mivel azt az információt kaptuk, hogy László nem sérült meg a mentésre Dénessel ketten indultunk. Telefonon azt is közölték a helyszínről, hogy a siklóernyősök, akik tudják a koordinátát a hasznosi templom melletti utca végén gyülekeznek.

Elhunyt dr. Dénes György, a Magyar Barlangi Mentőszolgálat alapítója

Írta: Hegedűs András.

 Őszinte fájdalommal vettük tudomásul, hogy


Dr. Dénes György

 

dr. Dénes György 1dr. Dénes György 2

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

a magyar barlangkutatás korelnöke, a 20. századi  barlangkutatás kimagasló egyénisége
a Magyar Karszt és Barlangkutató Társulat tiszteletbeli elnöke
a Magyar Barlangi Mentőszolgálat megalapítója és örökös tiszteletbeli elnöke
a barlangi mentők nemzetközi szervezetének tiszteletbeli elnöke


2015. április 30-án reggel 3 órakor, 92 éves korában, örökre eltávozott.

 

Dr. Dénes György 1923. szeptember 3-án, Orosházán született. Egyetemi tanulmányait Pécsett végezte, ahol jogi doktorátust szerzett. Részt vett a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat 1958. évi újjászervezésében, melynek először titkára, később főtitkára, majd tiszteletbeli elnöke lett. 1961-ben megalapította a ma is eredményesen tevékenykedő Barlangi Mentőszolgálatot. Irányítása alatt számtalan ember életét sikerült megmenteni. Aktivitását mutatja, hogy elnökségi tagja volt a Magyar Földrajzi Társaságnak, a Magyar Természetbarátok Szövetségének, elnöke az MTSZ Barlangbizottságának, a Meteor Természetbarátok Turista Egyesületének is.


1957-ben Ő szervezte meg a kimagasló eredményeket elérő, ugyancsak máig működő Vörös Meteor Barlangkutató Szakosztályt. Nevéhez főződik – többek között - a Meteor-barlang 1961. évi feltárása, a Baradla Raisz-ágának és esztramosi, nemzetközi jelentőségű őslénytani lelőhelyek felfedezése. Megszámlálhatatlan barlang kutatásának volt irányítója, részese, az ország különböző karsztvidékén, bár kedvenc területe az Aggteleki-karszt volt.


Tudományos munkássága kiterjedt a karszthidrológiától a történelmen át a nyelvészetig. Klasszikus műveltsége lehetőséget biztosított számára, hogy a ma már ritkaságnak számító oklevélkutatásaival ismeretlen adatokat hozzon az érdeklődők tudomására. Pontosan, érthetően, hitelesen fogalmazott, és élvezetes előadásokon osztotta meg tudását. Magyarországon és külföldön megjelent publikációinak száma több mint 300.


Életében mindvégig élvezhette a barlangkutató társadalom megbecsülését, de a társadalmi és állami szervek is elismerve tevékenysége jelentőségét nagyszámú kitüntetésben részesítették.


Emlékét nemcsak mi, élők őrizzük, de munkássága eredményeit az utókor is nagy becsben fogja tartani. Búcsúztatásáról később adunk tájékoztatást. A föld legyen könnyű felette, nyugodjon békével.

 

 

Támogatóink