“Figyelem! Nehezen járható, láncokkal biztosított útszakasz.” – Ekképpen emlékeztek meg évtizedekig a turistatérképek szerkesztői a Rám-szakadék által jelentett kockázatokról. A vadregényes szurdokból a 2005-ös felújítás nyomán kikerültek a rozsdás láncok és létrák, bekerültek viszont új pihenőpadok, valóban használható lépcsők, rozsdamentes létrák és korlátok is a kitett, tényleg nehezen járható részekre. A figyelmeztető táblák idővel szelídültek: már leginkább a követendő útirányra, a kőhullás veszélyére figyelmeztetnek és a terepnek megfelelő cipő viselését ajánlják.
Nagytuskó, Széles-torony, Bunkó, Függő kő, Felkiáltó jel, Árpád trónja – azaz a Vadálló-kövek – szintén kedvelt túracélpontok a régióban. Az erre túrázók köd- és felhőmentes napokon egész évben gyönyörködhetnek a pompás panorámában, tavasszal pedig a páratlanul szép, virágzó, sziklagyepes hegyoldalaknak örülhetünk.
E két, nehezen járható túracélpont évente sok tízezer látogatót vonz. A nagy látogatószám és az út nehézségei, az indőnként még mindig balesetveszélyes részek miatt évente több kisebb-nagyobb baleset elő is fordul mindkét helyszínen. Az ilyen túrabalesetek előfordulásának gyakorisága miatt kért fel minket a területet kezelő Pilisi Parkerdő Zrt., hogy készítsünk egy olyan mentési tervet a Rám-szakadékhoz, amit éles mentés esetén hirtelen elő tudunk rántani, amivel a Parkerdő, a BMSz és egyéb közreműködők is egzakt irányelvek mentén dolgozhatnak. A mentési tervben – a szurdok megközelítési lehetőségeitől kezdve, a sérült helyétől függően választható mentési stratégiákon át – az egyes részeken történő hordágymozgatáshoz szükséges létszámon kívül a vertikális manőverekhez szükséges kötélhosszokig nagyon sok mindent összegeztünk. A mentési terv elkészült, de természetesen ez mit sem érne, ha nem próbálnánk ki az egészet saját magunk…
E hétvégén tartottuk őszi gyakorlatunkat, ahol a Rám-szakadék és a Vadálló-kövek nehezen megközelíthető helyszínein gyakoroltunk. A gyakorlat előtt több célt is kitűztünk magunk elé. Először is szerettük volna az ismerős terepet nyugodtan, de hordággyal a kezünkben közösen úgy bejárni, hogy ha a közreműködők bármelyikének bármely ponton kérdése van, azt közösen beszéljük át, ha pedig apró, újító ötlet kerül elő, akkor azt próbáljuk is le. A mentési tervben megfogalmazott létszámigényünket is le szerettük volna próbálni pár problémás helyen, csakúgy, mint a múlt héten a nagyobb létrák fölé beragasztott, standként használható fix pontokat. A fix pontokra azért szántunk a gyakorlat előtt több munkanapnyi időt, hogy a jövőben ne akkor kelljen az andezit törmelékes, breccsás és amúgy nem túl állékony kőzetben megbízhatóan használható pontokat keresni és standot kiépíteni, amikor épp egy fájdalmakkal és a kihűlés kockázatával küzdő sérültet kell a lehető leggyorsabban és a legkíméletesebben evakuálni a szurdokból.
A Vadálló-köveknél hasonlóan hasznosan telt csapatunk másik felének gyakorlata. Az elmúlt bő tíz évben jó pár alkalommal jártunk itt; többször súlyos, életveszélyes, politraumatizált sérülthöz érkeztünk. Itt, a gyakorlat alatt kezdtük meg az olyan új fixpontok telepítését, amelyek hosszú éveken át megbízhatóak lesznek, és hosszú évekig fogják szolgálni az ide vonuló mentőcsapatokat és az itt segítségre szoruló sérülteket. A mállós, nehezen járható, ferde lejtőkön kipróbáltunk egy számunkra új, eddig csak külföldön látott hordágymozgatási módot, amellyel rövid segédkötelek segítségével tovább tudjuk növelni mind a mentők, mind a hordágy stabilitását. Ezt az új módszert kipróbáltuk felfelé húzás és lefelé eresztés közben is, különböző meredekségű hegyoldalakban.
Szombat este barlangász módon, meglepetésszerűen, egy időjárásálló tortával ünnepeltük meg három olyan barlangi mentő társunkat, akik idén töltötték be a 80. életévüket, és akik a mai napig közösségünk aktív tagjai. A tomboló nyolcvanasokat, Székely Kingát és Zentay Zolit a helyszínen Taródi Péter képviselte, aki alapító tagként 1961 óta, azaz 64 éve aktív tagja a BMSz-nek. A többiek ilyen-olyan okok miatt nem tudtak jelen lenni a meglepetésbulin, de reméljük, hogy mielőbb személyesen is koccinthatunk az egészségükre.
Vasárnap táborhelyünk közelében kisebb csoportokban ismerkedtünk régi és új vertikális technikákkal, mobil motoros csörlőkkel, betoncsavarokkal, valamint a Pest Megyei Kutató-Mentő Szolgálat elektromos hajtású, egykerekű hordágyával is. Az ő bemutatójukért járó köszöneten kívül hálásak vagyunk, hogy a hétvégi gyakorlatunkon részt vettek a bakonyi és a miskolci barlangi mentők, valamint a Pilisi Parkerdő és a TEK jelen lévő munkatársai is. Nagy köszönet az elnéző türelemért minden túrázónak, futónak, hegyikerékpárosnak és kutyát sétáltatónak, akiket szándékunk ellenére megzavartunk a gyönyörű hétvégi napon a Rám-szakadék és a Vadálló-kövek körül.
A programot az Agrárminisztérium természet- és környezetvédő civil szervezetek számára kiírt 2025. évi pályázata támogatta.
Fotók: Kovács Márton