Kissé messzire visszamenve az időben az látszik, hogy a barlangok bejárása, használata sosem volt veszélytelen, és ma sem az. Az amerikai Mamut barlangban talált mumifikálódott, több ezer éves holttest egy szikla alászorulva került elő. Az akkori barlangjárók nem voltak képesek megelőzni a bajt, sem segíteni a társukon. Később hosszú időn keresztül, a közhiedelem a barlangot veszélyesnek gondolta, és azt általában mindenki kerülni igyekezett. Valószínűleg ezt is balesetek, tragédiák alapozták meg. A felvilágosodással megindult a barlangok bejárása, és kutatása is. Valószínűleg ekkor is előfordultak ilyen sajnálatos események.

A Magyar Barlangi Mentőszolgálat létrejötte, mind az európai szervezetek megalakuláshoz képest, mind az akkori társadalmi rendszerhez viszonyítva is gyorsan következett be. 1961.-ben dr. Dénes György irányításával az akkori MKBT égisze alatt történt meg. Később a Magyar Vöröskereszt lett a fenntartó szervezet. Ezt követően kisebb válság következett, mert a fenntartó, illetve az illetékes hatalmi szervek nem tudtak mit kezdeni sem a feladattal, sem a szervezettel. Ezt oldotta fel a rendszerváltáskori lehetőség, amikor, az egyesülési törvény keretei között, a BMSZ önálló egyesületté alakult. A bizonyos mértékig kockázatos lépés eredményes volt, a szervezet talpon maradt, képes volt megújulni és fenntartani, sőt fejleszteni mind képességeit, mind eszköztárát.

A BMSZ képessé vált pályázatokon támogatásokat elnyerni, hatékony együttműködési megállapodásokat kötni, és nemzetközi kapcsolatokat kiépíteni. Hazai elismerését mutatja, hogy kiemelkedően közhasznú egyesületként, több állami szervezettel szerződésben rögzített feltételekkel együtt működve látja el feladatát. Nemzetközi elismerését jelenti, hogy elnöke dr. Dénes György az UIS Barlangmentési Bizottságának Tiszteletbeli Elnöke, hogy 1983.-ban a Nemzetközi Barlangi Mentési Konferencia megrendezésére, 1989.-ben a Barlangász Világtalálkozó keretében a Barlangi Mentési Szimpózium megrendezésére, és 2007.-ben ismét a Barlangi Mentési Konferencia megrendezésére kapott lehetőséget a nemzetközi szervezettől.

A BMSZ együttműködési megállapodást kötött a romániai CORSA barlangi mentőszolgálattal, a Szlovák Hegyi Mentőszolgálattal, és oktatási és együttműködési kapcsolatokat alakított ki a francia Barlangi Mentőszolgálattal is. A BMSZ a fentiekből is következően, ismeri, elfogadja és betartja a nemzetközi barlangi mentési normákat és szabályokat. A magyarországi viszonyokhoz igazítva használja az Európában elterjedt mentési technikákat, és eszközöket.

A BMSZ szervezeti értelemben is alkalmazkodott a változásokhoz. Tagsága sok egyesületből, illetve azok barlangászaiból tevődik össze. A jelenlegi tagfelvételi feltételek: a túravezetői vizsga, a barlangász gyakorlat, a szervezet tagjai közüli ajánlók, és a minimum egy éves próbaidő.

A szervezeti felépítésében jelen pillanatban három területi egysége van. A központi egység, budapesti székhellyel, a dél magyarországi területi egység, pécsi székhellyel, és a gömör-tornai területi egység aggteleki székhellyel. Az egységek általában közösen tartják a gyakorlataikat és képzéseiket, de az egységek önálló gyakorlatokat is szervezhetnek.

A szakmai fejlődést a francia barlangi mentőkkel fennálló oktatási megállapodás jelentősen segítette a mentés technikai oldalon. A BMSZ tagságát erősítő orvosok orvos szakmai szempontból rendkívül hatékonyan segítik a szervezetet, létszámuk pedig a riaszthatóságot, illetve a mentések orvosi irányítását biztosítja. A jól képzett barlangász tagok pedig kitűnő alapokat biztosítanak a magas színvonalú felkészüléshez. Az évente minimálisan két alkalommal, változó helyszíneken tartott gyakorlatok alkalmával igyekszik szélesíteni a mentési ismereteit a szervezet, és ennek következtében sok barlangban épül ki a mentési útvonal is.

Az utóbbi időben egyre többször kérték a BMSZ segítséget a felszínen, nehezen megközelíthető helyen történt balesetek kapcsán. Ezeket a feladatokat is sikerült megfelelően megoldani. Néhány esetben a terepen eltűnt személyek megkeresésben is hatékonyan vettünk részt. Tagjaink felkészültsége ezen a téren is megfelelő.

A BMSZ főként önálló egyesületté alakulása óta tudta sikeresen javítani a mentési eszköz hátterét. Jelenlegi eszközállományával bármelyik magyarországi barlangból képes önállóan mentést végrehajtani, akár a teljes felszíni háttér biztosításával is. Ezt a több milliót érő vagyont szívós munkával, hatékony és takarékos működéssel sikerült összegyűjteni. A mentési akciók után a BMSZ nem tudja érvényesíteni költségeit a mentettek felé. Ezek finanszírozása az állami szervek részéről sem megoldott. (Ez alól egy kivétel volt, egy külföldön végrehajtott mentőakció után az Osztrák biztosítás térítette meg a mentési költségeket.) A tagok semmilyen anyagi ellenszolgáltatást sem kapnak, pedig a munkájukon kívül saját tulajdonú felszerelésükkel, legtöbb esetben saját gépjárműveikkel, idejük ráfordításával segítenek a mentések, és gyakorlatok végrehajtásában.

A barlangi mentést természetesen, mint annyi minden mást is különböző jogszabályok, rendeletek szabályozzák. Ebben az útvesztőben a BMSZ folyamatosan alkalmazkodva, és mind a sérült, mind a saját jogaiért lehetőségeiért küzdve biztosítja a barlangászok számára azt a biztonságot, hogy baleset esetén szakszerű, és biztonságos mentés legyen lehetséges. Ma miközben gomba módon szaporodnak, és tűnnek el profit orientált speciális, különleges, szuper mentőszervezetek, gondolkodás nélkül vállalva bármilyen mentési feladatot, a BMSZ 45 éves múltja, önzetlen segítő szándéka és eredményessége jelent biztonságot a túrázók és barlangjárók számára.

Horváth Richárd
BMSZ vezető